A fenyők közül valamelyik nemcsak faanyagként kiváló, hanem egészségügyi előnyök is tulajdoníthatóak neki. A fenyőfélék közül általában a borovi vagy erdeti fenyőt használják fel gyógyászati célokra is, de jellemzően a népi gyógyászat a lucfenyőt, a jegenyét és a vörösfenyőt is felhasználja bizonyos betegségek kezelésére.
A borovi fenyő fiatal hajtásaiból, rügyeiből és éretlen tobozaiból gyógyteát készítenek, de egy függőleges bemetszés segítségével a gyantát is kinyerhetjük, amiből forrázással szirup készülhet. A tea alkotóelemeiként vagy csak a fenyõlevelek és zsenge tobozok szerepelnek, vagy más növények részeit is felhasználják (pl. torma gyökere).
Az erdei fenyő rügyeiből, hajtásából, tobozából gyógyfürdő is készíthető, ami a reumás betegek tüneteit és fájdalmait enyhíti. A levelekből, hajtásokból készített alkoholos kivónat gyomorerősítőként és étvágyjavítóként funkcionál.
Az erdeifenyő gazdag illóolajokban is, amik védenek a fertőzésekkel szemben, csökkentik a gyulladásokat, megölik a vírusokat, a gombákat és a baktériumokat, de köptetőként és bőrvörösítőként is alkalmazható. Igen hatékony a légzőszerzi megbetegedések és a mozgászservi panaszok kezelésére is.
A modern aroma- és fitoterápia keretében leginkább a számos fajta fenyõ (pl. törpe-, erdei-, jegenye-) rügyeibõl, leveleibõl, hajtásaiból készített illóolajat illetve az erdeifenyõ balzsamából kinyert tisztított terpentinolajat alkalmazzák.
